Megszólítani a fiatalokat
Lázár János nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022-ben fél millió új szavazó lesz Magyarországon. Remélhetőleg azokra a fiatalokra gondolt, akik hamarosan szavazókorúak lesznek, nem pedig a szomszédos országokból betelepített olcsó munkaerőt képviselőkre. (Lásd: lakcímkártyabetyárság.)
Az exminiszter kijelentése egy újabb fricskának tűnhet a kormányfő felé, hiszen Lázár többször elmondta már, hogy mennyivel fiatalabb Orbán Viktornál (számszerűen 12 évvel). A Miniszterelnökség vezetésétől leköszönve 2018-ban a Kossuth rádióban azt mondta: „Nem azért, mert az országgal kapcsolatban ne lenne, tudásom, elképzelésem, ambícióim, de sokat kell még tanulnom a választóktól, hogy mi a magyar valóság. Még sok időm van tanulni, hiszen tíz év múlva 53, 20 év múlva 63 éves lesz.” Ezzel talán arra utalhatott, hogy „fiatalabbságával” ő lehetne a kormányfő utódja.
A szimbólumminiszter mostani kijelentése mögött pedig az húzódhat meg, hogy nagyot nyerhet az, aki képes megszólítani a fiatalokat. Az lehet a feltételezés, hogy az új belépők sokat számítanak a következő választáson. Ez persze csak akkor jelenthet valódi fenyegetést a Fidesz stabilitására - figyelembe véve a két és fél milliós szavazóbázisát -, ha van egy stabil, egységes ellenzék, ami behúzza ezt a félmillió választót. Szándékosan nem összefogást említek, mert nem tudni, hogy 2022-ig széthullik vagy megerősödik az eddigi szövetség. És azt sem tudni, hogy ebben az esetleges ellenzéki összefogásban mennyire lesz erős egy adott párt. Maga Fekete-Győr András is azt nyilatkozta az ATV-nek adott idei utolsó interjújában, hogy „hosszú idő van még a 2022-es választásig.”
Melyik párt lesz a legerősebb az ellenzéki összefogásban?
Ha valóban a fiatal belépőkön múlhat a következő választás, akkor a fiatalokból álló Momentumtól várható el ez elsősorban, hiszen ők hirdették az új generáció fontosságát a megalakulásukkor és az TizenX szerveződésük kapcsán is. Csakhogy a Momentum leült a maga májusi győzelmével. Olyanok lettek, mint akik várják az ölükbe a kormányra kerülést. Vajon kimerül-e abban Hajnal „nem médiapolitizálunk” Miklós ATV-ben elhangzott ígérete – „most már eljött a cselekvés ideje” -, hogy padok és járdák felújításához akcióznak össze festékrevalót?
A Momentum legfőbb problémája a vidék. Vagy nem értik a falvak problémáit vagy nem tudnak rá reagálni. Ennek oka talán abban keresendő, amit a Momentum próbál távol tartani magától; a bekategorizálást, a politikai ideológia nyílt megválasztását. A progresszív és egyéb, az Európai Unió nagy asztalainál jól hangzó irányvonalak a vidéki magyar embereknek nem nyújtanak támpontot. Tény, hogy nehéz egy olyan térben választót nyerni, amiben a gyűlöletkeltés, az egymás iránti utálat hozott kétharmadot, de nem lehetetlen. A gyűlölet, az idegentől való félelem ott van mindenkiben, amit kampányokkal felerősítettek és utána már csak irányítani kellett. Ez a vonal azonban véges. Ebben választói oldalról (is) el lehet fáradni. Mert a félelem elidegenedést eredményez, ami egy idő után közönybe fullad. Árt a gazdaságnak, mert csökken a bizalmi index, és árt a társadalomnak is, mert az elzárkózásba csak beleöregedni lehet.
Így nehéz közösséget építeni. Alternatívát kell mutatni, eredményeket felmutatni, mert a vidéki ember szereti nevén nevezni a dolgokat és az irányító erőben hisz. Látja a korrupciót, ismeri az urambátyám rendszert, de mivel tehetetlennek érzi magát, csak a hozzá fűződő viszonyát tudja alakítani. És addig, amíg azért a tanár gyereke a királylány a farsangon, „mert ő a tanár gyereke” felfogás az irányító erő, addig a hátsó padokban ülők leszakadnak. Aki pedig a két réteg között még fel akar lépni a farsangon, megkaphatja a bohóc szerepét.
Közösség akkor van, ha a vezető felismeri a mechanizmust, és akkor működik jól, ha megérti a „legalját” is.
Még nem süllyed a hajó, még nem mindegy, ki a kormányos
A Fidesz stábjából távozó Tomanovics Gergely év elején a 24.hu-nak azt mondta: „Orbán Viktor zsenialitása abban rejlik, hogy megérti az embereket, és bár hazugság, nagyon jól játssza az „egy közülünk” szerepet. Ezt kell megtanulni, és nála jobban csinálni.”
És ha nincs alternatíva, akkor ezt már csak a biológia oldja meg? Lázár is arra utalhatott, hogy Orbánt az öregedés kényszerítheti távozásra, érdemes azonban megemlíteni egy Dakota...khm izé, egy mondást: Öreg ember nem vén ember. Orbán Viktor lehet, hogy meg van öregedve (külalakra), de valójában nem vén. A fiatalok bevonására a Fidesz is elsők között reagált. Még ha borzalmasan sután is a Rácz Zsófia ügy kapcsán, de abban Novák Katalin vizsgázik. (A Fidesz a botrányt most igyekszik arra felhasználni, hogy népszerűvé tegyék, mennyire fontos nekik a fiatalság, és mivel ők „írják a narratívát”, eltörpül Vona és Gyurcsány fiatalokat elérő vloggeres próbálkozása.)
Lehet öregezni a Fiatal Demokrata Szövetséget, meg „elrohadt az agya” kijelentéseket dobálni Kövér Lászlóra, de ez körülbelül az a módszer, amit a Fidesz csinál. Utálni a másikat, felszítani a haragot, elvtelennek hívni őket szexbotrányok kapcsán, miközben saját magát a Momentum nem kategorizálja be. Sosincs kinyilatkoztatása egy-egy ügy kapcsán, csak a „Van remény” szlogen. Nagyon jó, csak ebbe bele lehet öregedni. A Momentum a saját generációjának, nekünk, rendszerváltásban születetteknek nem nyújt alternatívát. Olyan országot vizionált az indulásakor a programjával, ami egyre távolabb kerül a magyar valóságtól. És ebben talán Lázár nyer a tejfölös tésztájával meg a töpörtyűjével. A vidéki jómódú férfi, aki ismeri a magyar valóságot. Márki-Zay Fideszes kihívója, aki még használja a „polgártársak” megszólítást, pártja egykori jelszavát.
A Mindenki Magyarországa azonban szép lassan elsorvad. Csalódott közép-és időskorúak mozgalma lett, ami kevesek számára nyújt alternatívát a fennálló kormánnyal szemben.
Hol van a középosztály?
A mozgalom fogalmát a Momentum kisajátította és csakhamar el is tűnt a mozgalmiság. Pártpolitizálás, alkuk és egyezkedés zajlik az ellenzékben. Az összetartó erő az O1G jelszó lett. Semmilyen alternatíva nincs a kormány gazdaságát illetően, csak meztelen videók és fotók hétről hétre. Egyetlen cél lett: az utálat felerősítése.
Az új generációt, a Fidesz 50-eseinek, 60-asainak gyerekeit épp a gyűlölet tolja az apátiába; az étkezőasztalnál hallott „így a Fidesz, úgy a Fidesz”. Míg a vidéket a fővárostól való távolság, az egyre nagyobb mértékű leszakadás nyomja a közönybe, addig a mi, ’90 utáni generációnkat a folyamatos ellenségkeresés. Az utánunk jövő generációkat; az Y-t, meg a Z-t pedig már azért nem érdekli a politika, mert nem érti, miről szól.
Ha a Momentum továbbra is csak várja, hogy egyre több Fideszes csalódjon, és csak mentsvárat keressen a pártjában, akkor el kell felejteni a váltás és a változás szavakat. (A rendszerváltást már szándékosan nem használom, mert szétcsépelték a szájukkal olyanok, akik mind elcsalták.)
Miért vár demokráciát a Momentum ott, ahol már alig látható a középosztály? Úgy kopott ki a szó a pártok kommunikációjából, mint saját maga a táradalomból. Azt a haloványt, ami maradt valahol ott kell keresni, ahol asszonyhitelt CSOK-olozók mennek háztartásba, miközben férjuruk multiéknál programozik. Ők azok, akik nem a szabad sajtóért utalnak először, hanem havi pelusra, mert a családi pótlék nem elég rá.
Mit vár, mire vár a Momentum?
A 2020-ban elfogyó uniós pénzekből adódó elégtelenséget? Nem hiszem, hogy bárkit is zavarna az, ha kevesebb felesleges vadászles épülne buszmegállónak álcázva vagy milliós forrásokból épült sétapark olyan helyen, ahol már a madár se jár.
Felesleges azt várni, amíg kisodródik Magyarország az Unióból. A mezőgazdaságból élő vidéket csak segíteni fogja, ha a túltermelt szabolcsi léalmát megint felszippantja a keleti nyitás. Úgy, mint abban a korban, amit a kelet-vidéki gazdák már visszasírnak és még jobban fognak, ha kevesebb uniós támogatást csorgatnak le nekik.
Megvárni, míg szüleink generációja kihal? Hogy a valódi problémákról nemcsak a nyugdíjazott egykori közéleti szereplők merjenek beszélni az ATV-ben, akiknek a hangja már csak a fáradt gőgre elég. Szinte bele kell fulladni az elkeseredésbe, amit a cselekvőképes alternatíva hiánya okoz. Talán épp ekkor lesz esélye a Momentumnak közelebb hozni azt, amit első Kongresszusán több órás előadás során programként bemutatott.
Vád-e az, hogy a Momentum nem váltást akar, hanem folytatólagosságot? Mi lesz a gazdasági irány kormányra kerüléskor? Ha "amerikaizálódik" az Unió, hogy megmeneküljön, ha lenne Európai Egyesült Államok a nacionalizmus ellen, akkor milyen pozícióért harcolna a DK-Momentum? A magyar vidék lenne az európai Texas vagy Németország gyártelepévé duzzadna tovább? Mit kezdenének a keleti viszonnyal? Teljes lenne az elfordulás?
Törésvonalak
Egy párt akkor sebezhető, ha a törésvonalai egyre jobban látszanak. Az idei választásokon összezárással, egység felmutatásával tudtak jól szerepelni az ellenzékben erős pártok. A Fidesz törésvonalai pedig a kudarc után megvillantak. Novák Katalin a Blikknek adott interjújában „kevésbé szeretem a márkás dolgokat” mondatával azt sejteti, kialakulóban van egy olyan vonal a Fideszen belül, amely elhatárolódik az urizáló kormánytagoktól. Kérdés az, hogy ez irányváltás lesz-e a Fideszben (ami sokak kiesését és a párt tisztulását jelentené) vagy nem vesznek róla tudomást a vezetők és a törésvonal bomlást eredményez.
Egységes-e még a Momentum? Miután Fekete-Győr András a Népszavának azt nyilatkozta, hogy éppúgy várja a pártjába a független Szélt és Hadházyt, mint az MSZP-ből kilépett Botkát, egyértelművé vált, hogy a centrális erőtér irányítását szeretné a Momentumon keresztül véghez vinni. Ez pedig (eddig?) a Fidesz központi feladatát képezte.
Ha azonban paktum lesz a Momentum és a szintén egyre erősebb DK között, akkor megvalósulhat-e a Szabó Tímea által az ATV-ben említett amerikai minta kialakítása, amit sokan vizionálnak, hogy két nagy párt vagy pártszövetség típusú rendszer alakuljon ki Magyarországon (is). Sőt, maga Fekete-Győr András szerint is túl sok ellenzéki párt van, és szívesen látná az LMP-t és a Párbeszéd Magyarországért pártot is a Momentumban. Fidesz-KDNP kontra Ellenzéki Összefogás a Momentum-DK vezetésével vagy két közös lista kell az ellenzéken belül, ami Török Gábor elemző szerint MSZP-DK és Momentum-Jobbik lehetne?